El�g �rdekesen siker�lt...

Na, a vas�rnap reggelem nem volt sz�rny�.

F�l �tkor kir�ztak az �gyb�l, hogy most azt�n �lt�zni, mindent bele, merthogy ma megy�nk nyaralni. Juh�...

Eredeti tervek szerint kezdt�nk neki az �tsz�z-ak�rh�ny kilom�teres �tnak, amit m�r nem r�vid ideje tervezgett�nk. El�sz�r apuk�m �lt a vol�nhoz, mondva, hogy szeg�ny n�v�rem m�g f�lig csukott csip�s szemekkel el sem tal�lna az �ton. Valami igazs�g az�rt ebben is volt, hiszen el�z� nap este sok�ig kukor�koltunk, mertmivel annyira v�rtuk az elk�vetkezend� �rdekes �jdons�gokat.

Persze az�rt k�s�bb n�v�rk�s is vezet�sk�pes lett, �gy nem kellett v�gig az egyetlen f�rfinak a korm�ny m�g�tt gubbasztania eg�sz nap.

�rdekes �jdons�g annyi volt az �t alatt, hogy kiv�telesen nem ragadt le a szemem, �s a kocsi sem ringatott �lomba, vagy s�kelte �ssze a csontjaimat a szar �ton. Ugyanis ameddig lehetett, leh�ztunk a nyolcason, azt�n r�kanyarodtunk az M7-esre, �s repesztett�nk a p�ly�n. No, it is tal�lkoztam �rdekes aut�sf�l�kkel, vagy legal�bbis embernek titul�lt barmokkal, akik valami �ton-m�don megszerezt�k a jogos�tv�nyt, esetleg vett�k a piacon, �s az ugyan�gy faszolt, k�rt, esetlegesen elk�t�tt j�rg�nyok sz�lv�d�i m�g�tt vigyorogva men�znek a sztr�d�kon, nem kev�ss� sz�vbajt hozva a norm�lisan k�zlekedni v�gy� aut�sokra. Ezek fajt�ir�l a k�s�bbiekben teszek m�g eml�t�st, de most nem akarom ezen felr�ntani az agyamat, m�g id� el�tt megunn�m �s befejezn�m az irk�l�st...

A kocsiban eg�sz j�l megkaj�ltunk, nem akartuk feleslegesen h�zni az id�t, mivel m�g a nagy budapesti kocsitolul�s el�tt szerett�nk volna �tjutni a dr�ga f�v�roson. D�lben nem voltak valami sokan az utc�kon, ez�rt - b�r itt m�r nem az el�re tervezett �tvonalon - eg�sz gyorsan �tszaladtunk a dug�vesz�lyes helyecsk�n. Meg is �lltunk pihenni, k�v�zni, �d�t�zni, meg v�gre pisilni egyet, ugyanis nem kev�s id�be telt, mire erre is gondot ford�thattunk. Ezut�n az M3 nevezet� gy�ny�r�s�gen kaphattuk fel j�l a vizet p�r vezet�sk�ptelen egy�n tolakod�si �s leszor�t�si sz�nd�ka miatt.

Valahogy m�g is el�rt�nk N�gr�d megy�ig, ahol is Salg� valamint Somosk� v�r�t figyelt�k meg k�zelebbr�l. Eg�sz sz�p kis romocsk�k voltak, csakhogy az id� nem kegyelmezett nek�nk t�z� naps�t�sben m�sztunk fel a kis utakon, amik a hajdani gy�ny�r� v�rakhoz invit�ltak benn�nket. Ez m�g sem is lett volna baj, csak annyi, hogy az aut�ban l�v� h�m�r�, mire le�rt�nk a v�racsk�kt�l negyven fok k�r�l mutatott, s m�g � is izzadt.

Az utols� kilom�terek nagyon keservesen mentek, lassan �tpercenk�nt k�rdezgett�k egym�st�l felv�ltva: "Ott vagyunk m�r?" "M�g h�ny kilom�ter?" "Vajon milyen k�zel lehet�nk?".

Val�ban, alig v�rtuk a fel�d�l�st, amikor v�gre kirobbanhatunk a szaun�val ell�tott j�rg�nyb�l. B�r el�sz�r csak r�pke p�r pillanatra ugrottunk ki, hogy a H�zib�csi �desapj�t�l felvil�gos�t�st kapjunk a nyaral� holl�t�r�l, azt az utc�t ugyanis a t�rk�pen sehol sem tal�ltuk. K�s�bb persze r�j�tt�nk, hogy mi�rt: a fali t�k m�shogy n�zett ki, mint a mi dr�ga kis rajzocsk�nk. Kedvem lett volna �ri�splak�tot kitenni a homlokomra: „I love Internet!”, �m ezt ink�bb mell�ztem, mivel nem szeretem, ha nagyon h�ly�nek n�znek. Ink�bb vissza az eredeti sz�lhoz. A b�csika az �rdekes t�jsz�l�ssal elmagyar�zta, merre menj�nk, ezt�n m�r csak egy helyb�li seg�ts�g�re volt sz�ks�g�nk az odatal�l�shoz. Persze a h�zacsk�ban m�r v�rta H�zin�ni, a H�zib�csi anyuk�ja, aki saj�t bevall�sa szerint takar�tott, szerintem csak a k�v�n kente el a koszt. M�s t�szta... Felrep�lt�nk az emeletre, kiv�lasztottunk k�t szob�t, kipakoltunk, mindezt a n�nike hozz��rt�se �s seg�ts�ge ellen�re eg�sz gyorsan befejezt�k. Gondoltuk, elrobogunk valami kaj��rt, nehogy �hen vessz�nk, hiszen csak f�lig volt tele a h�t�t�ska kaj�val.

Mikor az ajt�t akartuk bez�rni, akkor t�nt csak fel, hogy nincs mivel. Ugyanis az egyik szob�t vid�man be lehetett kulcsolni az esetleges kutakod�k ellen, a m�sik kilincs alatt viszont hi�ba is kerest�k az �gyes kis szersz�mot. Na, ugr�s le a n�nik�hez reklam�lni, hogy ugyanm�r, ker�tsen valahonnan „klujcsot”, ahogy � mondta volt. N�nje viszont nem hitt nek�nk ez�rt nagy k�szk�d�sek �r�n felnyomta mag�t az emeletre, hogy saj�t k�t kis szem�vel gy�z�dhessen meg az ajt� hi�nyoss�gair�l. Azonban, mivel � is l�tta, hogy m�nuszban vagyunk egy kis darab f�mmel, leer�ltette mag�t a l�pcs�n, ami �jabb negyed �r�ba tellett, mivel nemhogy sz�lt�ben, de hossz�ban is majdnem teljesen kit�lt�tte a rendelkez�sre �ll� teret. K�z�lte, hogy � most azt�n hazamegy, �s keres nek�nk kulcsot, addig mi csak maradjunk b�k�ben a fenek�nk�n, ameddig nem �r vissza.

A k�t �ra alatt, amit v�rakoz�ssal �s a szomsz�dokkal val� ismerked�ssel t�lt�tt�nk, megtudtuk, hogy T�nd��k - ugyanis �gy h�vt�k a szomsz�d szob�ban nyaral�kat: T�nde a feles�g, Csaba a f�rj, �s Eszter, a majdnem 4 �ves kisl�ny - sem kaptak semmit, �k sem tudj�k bez�rni az ajt�t, de m�r hosszabb ideje, k�b�, mi�ta oda�rtek. �k nagyobb t�rsas�ggal voltak, valaki mindig maradt otthon, ez�rt nem f�ltek annyira hogy valaminek l�ba k�l. M�r hogyan s�t�lhatna ki valami a szob�b�l? Egyszer�en. Valaki bemegy, �s elviszi, vele s�t�lhat. De ki tud bemenni? - j�n a k�vetkez� k�rd�s, nyilv�n. H�t �gy, hogy a bej�rati ajt� kulcs�t nem vihetj�k sehov� - magyar�zta Csaba -, hanem a villany�ra szekr�ny�ben leford�tott kis t�lka al� kell bes�llyeszteni. �ll�t�lag ez is biztons�gos...

Mikor v�gre meg�rkezett a n�ni, hozta mag�val Sz�ll�sb�csi b�tyj�t is, meg egy zacsk� kulcsot. El�sz�r a mi kez�nkbe nyomta: v�logassunk b�tran, valamelyik majd csak j� lesz. Persze Sz�ll�sb�csi II. nem volt ennyire okos, � ink�bb elorozta t�l�nk a zacsit, �s maga v�logatta ki a megfelel�t. Ezalatt H�zin�nik�nk megjegyezte, hogy bizony, tudott volna � el�bb is j�nni, csak otthon led�l egy kicsit aludni, r�lunk meg elfeledkezett, de h�t, na, ilyen az �let.

Mondanom sem kell, aznap nem ment�nk sehov�, csak egyet s�t�ltunk, de a boltokat m�r bez�rt�k, mire esz�nkbe �tl�tt volna, hogy beromboljunk �s kiraboljuk.

Este f�radtan zuhantunk bele a nem �pp legjobb illat� �s �llag� - t�bb helyen is �sszef�rcelt - p�rn�k �s paplanok k�z�.